Fédra Fitness

Phaidra, a szépséges királynő beleszeret a mostohafiába, és amikor az visszautasítja, bosszúból bevádolja férjénél, hogy erőszakot követett el rajta – ez a minden érintett számára tragikusan végződő eset az emberiség egyik mitikus eredetű alaptörténete. Első ránk maradt drámai feldolgozása Euripidesz műve, és az azóta eltelt majd két és félezer évben számtalan színpadi szerző érezte aktuálisnak, és formálta meg a saját kora szemszögéből nézve ezt az anyagot, Senecától Enquistig, Racine-tól Sarah Kane-ig.

Tasnádi István Fédra Fitnesse, bár határozottan mai mű, nem “teszi át” egyszerűen a XXI. századba a királynő tragikus szerelmének történetét, hanem úgy jeleníti meg az ősi legendát mai élettörténetként, hogy egyben hangsúlyozottan össze is köti mitikus gyökereivel: a klasszikus formák és a kortárs nyelv, az archetipikus emberi viszonyok és a mából ismerős figurák, az antik színház megoldásai és a “posztdramatikus” színházi eszközök együttes alkalmazásából, kölcsönhatásaiból és összeütköztetéséből keletkező szöveg kettős fénytörésben mutatja tárgyát, egyszerre nyújtva belátást és rálátást, egyidejűleg ábrázolva a mítoszt, és mai viszonyulásunkat hozzá.

A Fédra Fitness helyszíne is különleges: korunk bálványimádásának, az elidegenedett módon, szintetikus szerekkel és erőgépekkel tartósítani kívánt fiatalság-szépség-egészség kultusznak jellegzetes high-tech helyszínén, egy fitnessteremben játszódik az előadás.

Bemutató: A KoMa előadása a Club Fitnessben, 2009.

Kritika: narancs.hu és revizoronline.hu