Kupidó

Egy középkorú, kétgyerekes házaspár életében először látogat el egy szvinger klubba. A nő, Kata, aki válságban érzi házasságát, ezt kérte 40. születésnapjára. A férj kelletlenül megy vele, ám minden megváltozik, mikor az általa lenézett „kuplerájban” váratlanul hivatali főnökébe botlik.

A Kupidóval Tasnádi a Fédra Fitnesz útját folytatja: maga írta a darabot és rendezte az előadást. Munkamódszerével sem hazudtolja meg Bárka és Krétakör színházi önmagát: a darab érezhetően a játszó színészekre íródott, vagyis olyan bizalmi színházcsinálást feltételez, amely a társulati rendszer talán legnagyobb erénye – mindezt egy alkalmi csoportosulás esetében. A drámaszöveg bevallottan és szándékoltan nem készült el teljesen előre, ehelyett a próbák alatt a közös inspirációkból formálódott.

A Kupidó a hagyományos családmodell válságát, a rohanó társadalmat, és a szex-politika-gazdaság egyre inkább összefonódó és előtérbe kerülő hármas egységét boncolgatja. A sztori egy swinger klubban játszódik, ahová férj és feleség némileg kihűlt házastársi viszonyát fölélsztendő érkezik meg. Első alkalommal járnak a helyen, ahol már jól összeszokott „csapat” működik, s amelyről hamar kiderül, hogy nem csupán szexuális, de hatalmi-politikai játszmák színtere is.

A Kupidó Club valójában Európa keleti fele, ahol sokan próbálják majmolni a szabad, életélvező nyugatot, de ez csak nagyon nyögvenyelősen és provinciálisan megy, csak külsőségeiben, és a lelke mélyén tulajdonképpen a többség el is ítéli az ilyen mérvű önállóságot és szabadságot. Talán ezért van, hogy időről időre visszatérünk az autoriter rendszerekhez, ahol a fensőbbség megmondja, mit tehetünk és mit nem, mi az erkölcsös és mi nem, hogy mit szabad és mit nem. Társadalmunk, amely évezredes jobbágyság és alávetettség után érte el váratlanul a demokrácia fokát, kényelmetlenül feszeng. Mintha bilincseivel együtt a ruháit is elvesztette volna, és szégyenkezve áll a felszabadított tömegben. Mit lehet kezdeni hirtelen ennyi lehetőséggel? Mintha a többség félne megélni saját magát ebben az individualista korban, amit a lelke mélyén valójában el is ítél.

Bemutató: Az ALKA.T, az Örkény István Színház, a Nézőművészeti Kft. és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása az Iparművészeti Múzeumban, 2009.